Ami nia direitu ba “lae/lakoi”

mmortagua“Hai, o nia naran saida? – Deskulpa, hau la koñese o. Hau hamutuk o hau nia kolega sira. – Mai ona, hatete de’it o nia naran sa. – Hau lakoi koalia duni, deskulpa. – Lakoi? Tamba sá? – Hau lakoi… – Mai ona, hau hatene o hakarak sá! – Lae, hau lakoi, hau sibuk los. – O hanoin o mak kapas liu ona ka?”

Sai feto ne’e tenki hatete “lae” dala barak, tamba hatete “lae” dala ida de’it ne’e sei la to’o. Ami halo atu enkontru hirak ne’e, diálogu hirak ne’e sai naturál, to’o ikus ami hetan ami nia estratégia de defesa rasik. La hatudu an demais hodi halo ema barak hateke ita iha situasaun balun ka iha kolega balun hamrik besik ita hodi sira bele fo’o ajuda se karik situasaun sai komplikadu. Ami abitua ho sisi sira ne’e ne’ebe halo ita sente la konfortável hanesan mos sosiedade abitua fo’o deskulpa ba sisi sira ne’e. Tamba se hau mesak iha ne’eba, ne’e tamba hau hakarak koñese ema ruma. Tamba se hau dehan “lae”, ne’e tamba hau hakarak hatudu an katak susar atu hetan hau. Tamba se hau fihir o, ne’e tamba hau hakarak provoka o, no se hau hakarak provoka o, ne’e tamba ha’u hakarak buat ruma, maske hau dehan “lakoi”.

Ita la senti ona hanesan violasaun, maibe ne’e violasaun dunik, no violasaun ho forma oin-oin, ho kasar ne’ebe ita bele sukat oin-oin. Husi mane ida ne’ebe sisi ita iha bar to’o mane ida hakarak fo’o seksu, maske ita nunka husu ka hakarak. Husi mane deskoñesidu ne’ebe kona ita nia isin to’o ita nia kolega ne’ebe rei ita maske ita lakoi, karik mos to’o mai halo seksu maske ita lakoi, maibe, tamba razaun balun, akontese sem ke ema ida la obriga, razaun ida karik mak lanu todan. Hau hatene história barak ne’ebe atu hanesan ho história iha leten. Ne’e história husi hau nia kolega feto sira no, iha kazu balun, ne’e hau nia história mos.

Kultura violasaun laos moris de’it husi imagem agressiva e violenta ne’ebe lao hamutuk ho liafuan “violensia”. Liafuan piropo ne’ebe ita la husu, assédio light, sisi ne’ebe la konfortável ba ita, hahalok ne’ebe laiha konsentimentu, ne’e hotu mai husi prinsípiu ne’ebe hanesan. Prinsípiu katak liafuan “lae/lakoi” ne’ebe feto koalia, ninia valor la aas liu mane ninia hakarak. No mane sira iha direitu atu koalia sai sira nia hakarak, maske ida ne’e bele kontra feto nia direitu atu senti incomodada, atu lakoi sai alvo ba mane nia vontade.

Igualdade entre mane ho feto lao ba oin iha tinan ikus-ikus ne’e. Maibe iha direitu balun ke ita labele hetan de’it liu husi dalan legal, no iha mos prekonseitu balun ke sei iha nafatin no hetan atualizasaun. Direitu ba igualdade atu dehan “lae/lakoi” mak direitu ida husi direitu balun ne’e. Iha loron 25 fulan Maiu, pelo menos iha Lisboa no Porto, feto sira atu sai ba estrada atu dehan Lae ba Kultura Violasaun. Hein katak ita feto barak mak sei partisipa.

Mariana Mortágua, Deputada husi Bloco de Esquerda

Artigu orijinál ho lian portugés iha ne’e

Advertisements

Tinan 15: parabéns Timor-Leste

IMG_5703-copy

Loron 20 fulan Maiu tinan 2002: ha’u hamriik iha Tasi Tolu, hamutuk ho povu timor, hakilar “Viva Timor-Leste!”, hananu hino nasionál “Pátria” no sai sasin ba momentu Francisco Guterres Lú-Olo proklama restaurasaun independensia República Democrática de Timor-Leste ninian.

IMG_2511_copy

Loron 20 fulan Maiu tinan 2017: ha’u hamriik iha Tasi Tolu, hamutuk ho povu timor, hananu hino nasionál “Pátria” no sai sasin ba momentu Francisco Guterres Lú-Olo simu posse hanesan prezidente foun República Democrática de Timor-Leste ninian.

Parabéns Francisco Guterres Lú-Olo!

Parabéns Timor-Leste!